Itt ma van anyák napja, vagyis äitienpäivä. Szóval hyvää äitienpäivää itt is és most is minden nőnemű ősömnek, akik hozzájárultak a létezésemhez. :) Szeretlek Titeket! <3 Bár már képeslappal mindenkit felköszöntöttem. :) El tudom képzelni, hogy itt azért van most az anyák napja, mert ugye itt akkora ünnep a Vappu, hogy ha május első vasárnapja lenne az anyák napja, akkor azokban az években amikor egybeesik május 1-gyel, nem lenne anyák napja, mert mindenki csak Vappuzna, anyák és gyerekek egyaránt. XD
Ha már anyák napja, végre csak kinyílnak itt is a virágok, de azért igen lassan megy itt a tavaszodás...Múlt szombaton volt az első olyan nap, hogy levettem a kabátomat, de aztán pár napra rá már topban a tengerparton napozós órák is voltak, sőt az arcom meg is pirult egy picit. :) (Tesómat idézném skype-ról: "Miért van ilyen színe a fejednek?? :D) Ennek ellenére még mindig nem ajánlott 4 réteg ruha (trikó, garbó, pulóver, kabát :D) nélkül elindulni sehova, mert ha beborul és elkezd fújni a szél, akkor bizony hideg van!
Az elmúlt 1 hetet Helsinkiben töltöttem, ami annyira jó volt, hogy azt sem tudom, hol kezdjem, talán majd egy másik posztban leírom. Most atommód meg vagyok fázva köszönhetően a helsinki szélnek, úgy általában a változékony időjárásnak, és a srácoknak, akiknek nincs hajszárítójuk. :) De tekintve, hogy eddig 4 hónap alatt az égvilágon semmi bajom nem volt, belefér, el kell fogyasztani azokat a torokfájásra való szopogatós tablettákat. :D Péntek este jöttem haza, tegnap egész nap szenvedtem, feküdtem meg aludtam, még jó, hogy Helsinkiben még nem voltam ilyen cudarul, de aztán ennek az lett a következménye, hogy éjjel annyira nem tudtam aludni, hogy hajnali 4-kor nekiálltam bundáskenyeret reggelizni. :D Aztán 5 körül elaludtam, remélem, ma már jobban alszom, mert az ilyen hajnalig fentlevős, délig alvós periódusokat nem szereti a szervezetem annyira...
Lesz egy vizsgám kedden, francia, eddig már megvan 3 kredit, de ha ezt a vizsgát is megírom, akkor kapok még 2-t, és akkor összesen 25 kreditet szereztem itt Mikkeliben. Ezen kívül a sulis kötelezettségeknek most már tényleg abszolút vége, meg kell magamat mutatnom Ulla néninek, hogy adjon valami papírt, hogy itt voltam, aztán pá.
Egy kis hangulatkeltő Helsinkiből :)
Valahogy ezek az északi városok mindig boldoggá tesznek…:) Jártam már Stockholmban, Koppenhágában, Trondheimban, most pedig Helsinkiben. Eddig Stockholm volt a kedvencem, de most azért Helsinki is rendesen belehúzott. :) Stockholmban az a jó, hogy mivel szigetekre épült, ezért akárhová megy az ember a városközpontban is, mindenütt valami vízbe botlik, Helsinkiben azért ki kell egy kicsit menni a legeslegközpontból, de aztán ha kimentünk, akkor csodálatos tengerpartja van, ami körbeveszi az egész várost kelettől nyugatig, szigetekkel és még messze nem láttam mindent.
Megfáztam, fájt a bokám a gyaloglástól, néha alig ettem meg aludtam, fáztam, elfogyott a pénzem meg a tiszta ruhám, sírtam, nevettem, de ez volt életem egyik legjobb utazása. :D
Szóval hogy kerültem Helsinkibe: hát jó kis BEST-es módjára fogtam a hátizsákomat, írtam pár embernek, aztán nekiindultam, hogy maradok amíg lesz mit csinálni és lesz hol aludni…Tulajdonképpen ilyenkor mindig kicsit hülyén érzem magam, merthogy én már jópár ember vendégszeretetét élveztem Európában, de én meg ugye nem nagyon tudok embereket hosztolni, legalábbis olyanokat nem, akik Budapestet akarják megnézni, mivel nyáron nem lakom Pesten, suliidőben meg koliban vagyok, ahol amúgy sem lehet elférni…Egy-két ember volt már nálunk otthon. :) Na de mindegy, majd ha egyszer lesz egy lakásom Pesten, akkor mindezeket meghálálom. :)
Igazából nem is tudom megmondani, hogy mitől volt annyira jó Helsinkiben, csak úgy szabad voltam, és eltűntek a fejemből a gondolatok, hogy milyen kötelességeim lesznek a közeli és távoli jövőben, hol kellene legyek inkább, vagy a jövő héten mit kellene majd csinálnom, hanem csak úgy voltam, és élveztem a várost, meg az agyára mentem mindenféle elfoglalt embernek, akik épp vizsgaidőszakot éltek, és nem életük legszabadabb időszakát töltötték, mint én. :)
Részletes beszámoló jön majd, ígérem, képekkel! ;)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.