Egy félév Múminföldén

Mivel még mindig nem tudok egyszerre több képet beilleszteni, így egyesével jönnek a képek. :) Mint láthatjuk, a suliba vezető rövidebb út az erdőn keresztül vezet. :) Kellemes reggel 8ra menni a sötétben. :D Nyugi, anya, mindenki arra jár suliba. :)

Amint a címből is látszik, végül mégiscsak megkezdtem finn tanulmányaimat. :) Hát mit mondjak, nem ment könnyen...A suliban ugyebár nem lehetett, aztán kaptunk Ullától (ő itt a főtanárnénink, egyszerűen csak "Ulla") valami címet, egy helyi mindenfélét csináló szervezetét, hogy ők tartanak finn kurzust is. Becsületemre legyen mondva, a 4. napon már simán tudok emlékezetből közlekedni a városban, anélkül, hogy minden sarkon megállnék térképet csekkolni, szóval, könnyen meg is találtam a helyet. Na de aztán az épületen belül, na ott volt a nehezebb dolgom. Találkoztam hatalmas vigyorral finnül karattyoló bácsval, aki mint kiderült, azt magyarázta nekem, hogy ő már többször járt Magyarországon, mikor én meg ugye kezdő finn órát kerestem. :D Végül fel is jelentkeztem, előbb azért jól megijesztettek, hogy eddig 3an iratkoztunk fel, így lehet, hogy nem lesz megtartva a kurzus, aztán végül megjelentek legalább 12-en. :)

A finnugor rokonsággal ugyan nem sokra megyek (ma a boltban nagyon megörültem, hogy megértettem valamit egy samponon, de aztán rögtön rájöttem, hogy azért értettem, mert svédül volt és hasonlított a némethez :)), viszont legalább már felfedeztem pár hasonlóságot:
- Mikor kiderült, hogy a finnek a szavak végére teszik a ragokat, akkor először teljesen ledöbbentem, hogy mi?? hát ez meg milyen idióta nyelv? hogy lehet ilyet kitalálni? Aztán rájöttem, hogy, ja, a miénk is ilyen. :D
- Ezenkívül a hangsúlyozásban is hasonlóságot vélek felfedezni, úgyhogy most már nem érzem képtelenségnek, hogy amikor leszálltunk a repülőről, akkor folyton azt hittem, hogy magyarok beszélnek körülöttem, mikor pedig finnek voltak, csak a hanglejtés annyira hasonló.
- Ja, meg a kiejtés. Annyira vicces volt az óra, úgy éreztem magam, mintha óvodások között ülnék, akiket olvasni tanítunk. :) Mert a finnben is az van, hogy van i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű, annyi a különbség, hogy nincsen a-juk, csak rövid meg hosszú á, meg van nyílt e-jük, és a hosszú magángangzókat így jelölik: ii, oo, stb. Hihetetlen, hogy a különböző nyelveket beszélő embereknek milyen hangokkal van problémájuk a többiek nyelvében. Például az ü-t sokan csak nagyon szenvedve tudják kimondani, vannak, akik meg nem érzékelik bizonyos hangok között a különbséget. Persze ugyanez igaz ránk is más nyelvekkel kapcsolatban, de szerencsére a finnel kiejtésileg nem hinném, hogy problémám lesz.

Szóval azért kár lett volna kihagyni ezt a finn kurzust. Nem értem az embereket, akik nem elég, hogy őket nem érdekli, de engem is totál hülyének néznek, hogy minek akarok finnül tanulni, "mikor azt csak 5 millió ember beszéli a világon." Hát biztos, hogy ezerszer jobban érdekel a finn óra, mint mondjuk egy "Personal Selling and Sales Management", ahol arról beszélünk már 4 órája, hogy mitől lesz valaki jó eladó...Pff...So much wasting time...A franciának legalább örülök, azt is felvettem, 3 kreditért, jó lesz felfrissíteni, meg amúgy is körül vagyok véve franciákkal, úgyhogy lesz kivel gyakorolni. Így van összesen 23 kreditem. Mivel a BME-n 21 a kötelező, ezért nem ugrálok túlzottan, hogy még vehessek fel mellé valami bullshit tárgyat (csak mert van, akinek muszáj, hogy meglegyen pl. 25 kreditje), amiből majd projekt-teamwork leadandót kelljen csinálnom. Akkor már inkább megyek finnt tanulni. :)

Szóval elmondom, hogy miért akarok finnül tanulni:
- mert mikor tanuljak finnül, ha nem most, hogy itt vagyok?
- mert rögtön gyakorolhatom is
- mert segíthet a mindennapokban, ha boltba megyek, netezek, stb.
- mert ha egy anyanyelvű finn tanít, akkor a kultúráról is megtanul az ember egy csomó mindent
- ez már csak utólag pluszpont, de ugyanolyan, mint egy egyetemi óra, mindenki egyetemista, de legalábbis fiatal, különböző országokból, így tőlük is, meg róluk is, meg a nyelvükről is tanulok közben
- mert totál bunkóságnak tartom, ha valaki egy országban hónapokat tölt, és meg sem próbál pár szót megtanulni, hiszen ha valahová csak pár napra megyünk, akkor is illik megtanulni, hogy "köszönöm" meg "viszontlátásra"
- mert minél több nyelvből tanult egy kicsit az ember, annál könnyebbeb ért meg másik nyelveket, mert a nyelvek között előfordulnak hasonlóságok
- aztán meg ki tudja, mikor lesz rá szükségem az életben? Nem biztos, hogy soha. ;)

Szóval ennyit erről. :) Ja, és hetente 2x1,5 óra, április végéig tart, és 71 euro. Oké, ha már a suliban nem volt ingyen, akkor hol kap az ember nyelvkurzust 20 000 Ft-ért? (Az egyetlen szívfájdalmam, hogy persze a heti 2 finnóra pont egybeesik a kosáredzés időpontjával. :( Na de sebaj, kosarazni majd tudok otthon is, finnt tanulni meg csak itt, meg azért vannak itt más sportolási lehetőségek is, mint tegnap említettem. Ja, meg néha szombatonként is lesz kosár elvileg.)

Egyébként a címben szereplő "Hauska tutustua", annyit tesz: "Örülök, hogy megismertelek."

Jaj, lehet, hogy nem kéne ennyi időt a blogolással tölteni, de minden nap történik valami, amit le akarok írni, mert ha hazamegyek 4 és fél hónap múlva, addig nem tudok az agyamban raktározni mindent. :) Különben meg írhatok le mindenkinek mindent chaten vagy skype-on. :)

Na asszem mára ennyi. :) Hosszú napom volt ma. :) Tök jó volt hazafelé sétálgatni a hóesésben, mínusz 10 fokban. :) Mármint, tényleg jó volt. Egyáltalán nem fáztam. Egyrészt, gondolom, hozzászokik az ember. Másrészt pedig, itt nem ciki hülyén kinézni, ha hideg van. :D Otthon ha mínusz 15 fok van, sem megy ki az ember hócsizmában a civilizációba, itt meg simán. Ha mínusz 25 lesz, akkor a sígatyában is simán elmegyek suliba. Ja, és megemlíteném, hogy a hatalmas túrahátizsákkal járok suliba, mert ugye vagy azzal megyek, vagy a kis rózsaszín táskámmal, de akkor mibe cipelem a cuccot a boltból hazafelé a 20 perces úton? Szóval, most pont úgy nézek ki, mint Rory a Szívek szállodájából, mikor a Chiltonba járt. :D Csak még rajtam van egy hatalmas szőrös sapka is. ;)