Közkívánatra itt egy kép a szobámról. Nagyon izgi. :) Ahogy mondtam, jó nagy asztalom van, meg sok polcom, meg nagy ablakom. :)
Ma azt álmodtam, hogy otthon voltam...Úgyhogy ennek következtében reggel azért pár percre kétségbeestem, hogy most akkor tényleg nem megyek haza még 4 hónapig...Persze nem mintha most otthon akarnék lenni. Csak úgy a lehetőség, hogy ha akarnék...Aztán megnézegettem a jó öreg ryanair honlapját, és megnyugtattam magam azzal, hogy ha valamikor nagyon haza akarok menni, akkor csak lesz valami normális árú jegy, mert végülis a ryanairnél sosem lehet tudni sem pozitív, sem negatív értelemben...Ez a hártánya annak, hogy egy ilyen kisvárosban vagyok...Például ha Brüsszelben lennék, akkor akármikor hazamehetnék kb. Dehát nem akartam Brüsszelbe menni. :) Aztán a reggeli nagy ryanair honlapnézegetés közben sikerült megcukroznom a tojásrántottát. XD Aztán meg is sóztam, de szerencsére a só elnyomta a cukrot. :) Úgy tűnik, kezdek hozzászokni a hajnali reggelihez, mert itt nem lehet úgy mint otthon, hogy majd veszek kaját a büfében, mert ott egy icipici szendvics kerül annyiba, mint amúgy egy ebéd. :O
Egy kicsit a suliról:
Egész más rendszer, mint nálunk, érdekes, hogy vannak dolgok, amiket az ember természetesnek vesz, és el sem tudja képzelni, hogy máshol máshogy van. Pédául itt nincsen vizsgaidőszak, csak néha évközben 1-1 vizsga, de a jegyekbe amúgy is csak kb 20-30 százalékban számít bele a vizsga eredménye, azon kívül meg esszét kell írni csoportosan meg egyedül, meg prezentálni, "meg ott lenni az órán", meg ilyenek. Hát igazából nem tudom, hogy most akkor tetszik-e ez nekem. Mert ugye én hozzászoktam egy ilyen "tanár előad, aztán mi vizsgázunk" rendszerhez, ami nálunk van otthon, amire ugye sokan mondják, hogy túl elméleti, de ami itt van, ezzel én nem tudok pillanatnyilag mit kezdeni...Lehet, hogy túl begyöpösödött vagyok. :) De hogy én mennyire utálom az ilyen esszéírást, meg leadandót, meg projektmunkát...Ha egyedül kell csinálni, akkor is, ha közösen, akkor meg méginkább. Ugye a közös esszéírást már a gimiben Lotharnál sem értettem, merthogy fogalmazni ötször tovább tart együtt mint egyedül. :D Mármint értem én, hogy ezek a dolgok arra mennek ki, hogy megtanulj más emberekkel együttműködni, mert az egy munkahelyen is szükséges lehet. Csak kérdem én, hogy vajon a munkahelyeken is azt is közösen kell megoldani, amit amúgy egyedül is meg tudnánk?? Mert ilyenkor szokott nálam az jönni, hogy nekem tökmindegy, hogy azt írjuk amit te akarsz, vagy azt írjuk, amit én akarok, csak írjunk már valamit...És akkor ugye az ember összekerül olyanokkal egy csoportba, akik vagy ilyen maximalisták, és minden kérdésre tökéletes választ akarnak adni, vagy azokkal, akik bizonytalanok, és minden szó előtt megkérdeznek, hogy az úgy jó lesz-e. Na de a legrosszabb ennek a kettőnek a kombinációja, mert ugye az elsőnek lehet azt mondani, hogy figyelj, nekem mindegy, írj, amit te szeretnél, a másodiknak meg lehet azt mondani, hogy nyugi, majd én megcsinálom, ha neked nem megy, de a harmadik típus mellett ott kell ülni, míg ő az amúgy 10 perces feladatot egy óra alatt megoldja, és mindenre mondani, hogy, igen, szerintem is jó lesz így...Na szóval, most egy kicsit frusztrált lettem a suli miatt, de még eddig is mindenütt mindent megoldottam, szóval majd itt is, meg ez amúgy is "csak" egy Erasmus, szóval nyilván senki nem akar minket megbuktatni.
Ja, és itt úgy van, hogy nem feltétlenül ugyanaz az órarend minden héten (vicces volt a következő fb-beszélgetés tegnap egy finn(!) csajjal: Én: "Hogyhogy nem voltál órán?" Ő:"Ma nincs óránk." Én:"De volt. Figyu, te nem tudod, hogy minden héten más órarendünk van?" Ő:"???????" Még jó, hogy itt vagyok. ;)) Szóval, néha amúgy is előfordulnak változások az órarendben, de ráadásul még vannak ún. intenzív hetek is, mikor egy-egy tárgyból van egy héten 10-15-20 óra. Például ezen és a következő héten intenzív hetünk van International Entrepreneurshipből, mert egy szlovén tanár tartja, aki csak 2 hétre elugrik ide, úgyhogy letolunk kb 20+20 órát a 2 hét alatt, aztán rögtön meg is lesz 3 kredit. De azért addig nem lesz piskóta, mert egyéni meg csoportos leadandóm is lesz, meg jövő pénteken vizsga, és ráadásul szülinapom a hétvégén. :O
Meg a menzáról:
Na hát a menza az tök király :) Múltkor még csak az egyikről írtam, de azóta megnéztem a másikat, és tényleg sokkal jobb. 2,25 euróért lehet ebédelni diákkártyával, 3-4 féle kajából lehet választani, és annyit veszel, amennyit akarsz, jár mellé annyi saláta amennyit akarsz, egy pohár szörp/tej/víz, meg zsemle/kenyér, megkenve vajjal. Szóval azért nem rossz. Olyan csak-elmegyek-a-suliig-akkor-is-ha-nincs-órám. :)
Na most megyek lassan a 2. finnórámra. Időközben másik 4 ember is csatlakozott hozzám az Erasmusosok közül, szóval érdemes volt itt promózni, mert mégsem csak én vagyok az egyetlen ilyen nyelvtanulás-mániás.
Egy kis finn nyelvlecke:
Mina olen Juli. Mina puhun unkaria, englantia, saksaa, ja vahan ranskaa. Ja, és a muki a bögre. XD
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.